„ Töltsük már a bort is, ne csak az időt. ”
A bor ízét és illatát elsősorban a termesztett szőlőfajta (fehér vagy vörös), az alkalmazott technológia, a must erjedése, illetve az ászkolás közben képződő anyagok határozzák meg. Fehérborok készítésére mindkét féle szőlő felhasználható, de az erjesztés megkezdése előtt a héj- és magrészeket eltávolítják. Ezzel szemben a vörösboroknál az erjesztésre használt héjat, a magrészeket és szárrészeket tartalmazó mustot nem szűrik meg, hanem ,,héjon erjesztik”, így a belőlük kioldódó cserzőanyagokból képződnek azok a polifenol vegyületek, amelyek a vörösborok kedvező hatásaiért felelősek.
A borok jótékony, illetve az elsősorban alkoholtartalmának köszönhető káros hatásairól folyó viták és kutatások eredményei ma egyre inkább azt mutatják, hogy a mértékletes (!) borfogyasztás (elsősorban vörösbor) csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát.
A mérsékelt alkoholfogyasztás kedvező hatásainak tartják azt, hogy hatására csökken a trombózisok és érelmeszesedések kialakulásának esélye.
"A szerelem olyan, mint a bor: a kevés boldoggá tesz, a sok megbolondít."